Az oldalon található képekért és kódokért köszönettel tartozunk Allison Argent-nek és Lydia Martin-nak, akik időt én enerigát nem sajnálva dolgoztak az oldal külsején. Nélkülük nem lehetnénk ilyen elbűvölőek.
A lopás szigorúan tilos! Ha valami megtetszik, szólj a fentebb említett két hölgy valamelyikének és előszeretettel segít - ha tud. Ha valakit azon kapunk, hogy eltulajdonít bármit is, az higgye el, nem fog jól járni!
▽ Hozzászólások száma : 14 ▽ Csatlakozott : 2013. Jul. 17. ▽ Kor : 29 ▽ Tartózkodási hely : in the werewolves' world ▽ Foglalkozás : Lydia védelme ▽ Humor : ha.. ha... haha
It was nice to meet you!
Tárgy: Stiles Stillinski Szer. Júl. 17, 2013 10:58 am
Stiles Stillinski
Kor: 18.
Faj: ember.
Play By: Dylan O'Brien.
Mottó: My house, my rules buddy.
Titulus: busybody guy.
Lakhely: Beacon Hills.
Születési hely: Beacon Hills.
Születési dátum: 1995.
Jellem: kitartó, hűséges, két ballábas, szerető, néha idegesítő.
Foglalkozás: Diák.
Családi állapot: Egyedülálló...
Sietős léptekkel száguldozok az iskola hosszú folyosóján. Hihetetlen, hogy Lydia milyen gyorsan tud lépkedni azokban a 10 centis magassarkúkban. Én az ő helyében már rég kitörtem volna a bokám, vagy a nyakam... esetleg mindkettőt. De végül sikerül utolérnem. Feltűnésmentesen vezetem végig a szemem rajta, és megállapítottam, hogy még mindig rettentő csinos, és napról napra szebb lesz. Abbahagytam a szemeim legeltetését, és egyenesen a szemeibe néztem. -Szia Lydia. Öhm... Hogy vagy?- bizonytalanul csengett a hangom, s az is voltam. Mióta Peter úgymond beleszállt a fejébe, eléggé aggódom érte. Nem akarom, hogy azt higgye, hogy úgy gondolom, hogy megőrült. Azt akarom, hogy tudja, aggódom érte. -Kitűnően. De ez téged miért is érdekel?- nézett rám azzal a már jól ismert 'hagyjál már' nézéssel. Nos, azt hiszem sosem voltam Lydia kedvence, de úgy érzem, hogy megérdemelnék egy kis tiszteletet. Bár ő nem arról híres, hogy kedves az emberekhez. -Mert aggódom, Lydia.- félve mondom ki a szavakat. Sosem volt akkora pofám, hogy csak úgy kimondjam az érzéseimet. Tudom, hogy tisztában van azzal, hogy... szeretem. De nem értem, hogy akkor miért így viselkedik velem. Mintha... jelentéktelen lennék. Egy púp a hátán. Felvont szemöldökkel fordul felém, és egy halvány mosolyra húzta a száját, mire meglepetten néztem rá. Hirtelen eltűnt az a lány, aki mindenkivel lenézően bánik. Láttam a szemében valami nem megszokottat. Valami egészen furát, amit eddig még sosem. -Ne aggódj már annyit.- látványosan forgatta meg a szemeit, majd megragadta a kezem, és egy ajtó felé kezdett húzni. Fogalmam sincs, hogy az az ajtó hová vezet, de azt hiszem nemsokára megtudom. Lenyomja a kilincset, és behúz a kis helységbe. Takarítószerekkel - és eszközökkel van tele a szoba, ebből pedig rögtön rájövök, hogy a takarítószertárba hozott engem. -Minek jöttünk i...- mondatomat nem tudom befejezni, mert Lydia a pólómnál fogva rántott magához, és a szája az enyémre tapadt. Leblokkoltam, egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy az a lány, aki alsó óta tetszik, sőt, szeretem, most az én számmal van elfoglalva. Az enyémmel. Pár pillanat múlva készségesen csókoltam vissza, kezem a hátára simítottam, és úgy éreztem, hogy az idő megállt, s a körülöttünk lévő emberek eltűntek. Csak mi. Ketten. Csókunk kezd egyre vadabbá, szenvedélyesebbé válni, Lydia a tincseim között szántja végig ujjait, míg én felbátorodva a pólója alá nyúlok, és kezdem azt feltűrni. Sosem gondoltam volna, hogy az első szexuális élményem tömérdek takarítószer között fog megtörténni, de nem ez számít. Hanem az, hogy Lydiával történik. A hasát simítva valami fura, nedves borította be a kezem, így az eddig csukott szememet lassan nyitottam ki, és a tenyeremre nézve hirtelen levegőt is elfelejtettem venni. Teljesen le voltam döbbenve, egy lassú, határozatlan mozdulattal toltam el magamtól Lydiát, aki értetlenül nézett rám, majd feltűrte a pólóját, és egy elfojtott sikolyt hallatott, amint meglátta a hasán éktelenkedő, hatalmas harapást. Nem, ez nem lehet... Nem elég, hogy Peter nem hagyja őt nyugton, még vérfarkas is lesz. Komolyan, lassan én leszek az egyetlen ember a városban. Bassza meg! Sűrűn dobogó szívvel, verejtékezve ülök fel az ágyban. Döbbenten nézek körbe. Hol vagyok? Talán... talán ez csak egy álom volt? Lydia nem lett farkas? És... ez az egész nem történt meg? Egyik szemem sír, másik nevet. Gondterhelten túrok a nedves hajamba, majd hátradőlök az ágyon, és nagyot sóhajtok. Ezt nem hiszem el!
Kexi, 14, 1
Scott McCall
Take care, cuz' I'm a(n)... Beta
▽ Hozzászólások száma : 18 ▽ Csatlakozott : 2013. Jan. 11. ▽ Kor : 29 ▽ Tartózkodási hely : beacon hills ▽ Foglalkozás : tanulok, már amennyire
It was nice to meet you!
Tárgy: Re: Stiles Stillinski Csüt. Júl. 18, 2013 12:52 am
Elfogadva...
Stiles örülök, hogy megérkeztél és apám! Nagyon jó kis et-t hoztál össze. Nagyon tetszett, de tényleg, mondjuk az elején kissé meglepődtem, de aztán a végére magyarázatot nyert minden. Remélem azért a valóságban is sikerül megszerezned Lydiát, de persze csak az a része történjen meg. Nem is húzom tovább. Nyomás foglalózni, majd játszani!
Kezdőlap 
Kedd Dec. 17, 2013 11:33 am by Aidan Phoenix
