Anastasia F. Baker
Take care, cuz' I'm a(n)... Beta ▽ Hozzászólások száma : 10 ▽ Csatlakozott : 2013. Aug. 18. ▽ Kor : 28 ▽ Tartózkodási hely : porfészek hills ▽ Foglalkozás : tanuló ▽ Humor : szarkasztikus
It was nice to meet you!
| Tárgy: Anastasia Faith Baker Vas. Aug. 18, 2013 5:22 am | |
| Anastasia Faith Baker ▽ FAJ: vérfarkas - béta ▽ BECENEVEK: Ana, Sia ▽ KOR: 17 ▽ SZÜLETÉSI IDŐ: 1996. 09. 01. ▽ SZÜLETÉSI HELY: beacon hills ▽ JELLEM: gátlástalan, makacs, kalandvágyó, teliholdfóbiás, mozgékony ▽ CSALÁDI ÁLLAPOT: single ▽ ÉRDEKESSÉGEK: fél a teliholdtól, nem használ ellene semmilyen bezárkózás; amíg nem tudta meg az alakváltói lét előnyeit, vérfarkas vadász akart lenni; előszeretettel használja fel vérfarkas képességeit; ▽ TITULUS: passionate werewolf ~ 1 éve Fintorogva fordulok előre, miután újra fülembe hasít a mögöttem várakozó dzsip dudájának hangja. A lámpa zöldre váltott. Morgok egyet, majd némi töprengés után lehúzom az ablakot, majd megvillantom középső ujjamat a türelmetlenkedőnek. Ezután a gázra taposok, hagyom, hogy Beacon Porfészek Hills tájai elmosódott vonalakká váljanak; látni sem akarom az unalmas épületeket, melyek szerintem saját maguk, vagy egymás látványától olyan szürkék. Grimasz kerül arcomra, akárhányszor elsuhan mellettem egy-egy terület, az a nevetséges gimnázium, a rideg kórház, vagy valamilyen lakótelep. Ebben a városban talán csak a temető izgalmas. Úgy gondolom, ez nagy szó, hiszen a sírkert az, ami olyan marad, amilyen, és egy-két új temetésen kívül a leginaktívabb hely. Azt hiszem, ennyi lenne ez az ingerszegény, szalonnához hasonló elnevezésű kisváros. Halk sikkantást hallatok. Tehát ilyen lenne, amikor a filmekben csak bámulják a fegyvertartót, eszük ágában sincs elmenekülni? Visszavonom a "Mit bambulsz? Rohanj már!", és ehhez hasonló mondataimat, melyeket néha ostoba módon a képernyőmön álldogáló színészeknek kiáltottam. Bár közelemben nem látok pisztolyt, és (tudtommal) nincs, akinek szándékában áll meggyilkolni engem, elég számomra a tény, hogy vagy kétszázzal haladok egy útszéli fémkorlát felé. Mit bambulsz? Rohanj már! - motyogom magamnak, de félő, hogy ez nem segít. Csak száguldozom. Egy méter van hátra. Újra felsikoltok, sikerül rávennem a kezemet, hogy elfordítsa a kormányt. Azzal az erővel meg is rántom a kéziféket, és egekben repkedő pulzussal konstatálom, hogy az engem idegesítő, hirtelen megálló autósok bőrébe bújtam, akik az utat súroló kerekek zajával töltik be a környéket. Heves lélegzéssel vetem az ülés támlájára a hátam, remegő kezekkel bámulom a szélvédőn át a betonra festett sávelválasztó vonalakat. Az imént majdnem elvesztettem nem is olyan drága életemet. Mi lett volna, ha nincs erőm elkanyarodni? Itt hagyhatnám ezt az unalmas várost. Talán új életet kezdenék. Nem is tudom, szerencse-e, vagy éppen pech, hogy nem törtem át a korlátot, és nem zúgtam le a hegyről. Fejemet megrázva próbálom rábeszélni magam arra, hogy az életet mindenkinek meg kell becsülnie. Még azoknak is, akiknek a sors Beacon Hills-t választotta otthonául. Miért érzem úgy, hogy nekem ez nem fog menni? Gondolataim forgatagából a telefonom csipegése röppent ki. A csöndben fülsüketítőnek hangzó jelzés hallatán összerezzenek, egy kis időbe telik, mire rászánom magam arra, hogy előhalásszam az anyósülésen pihenő táskámból a mobilomat. Egy új üzenet. Nyugtalanul nyelek egyet, majd megnyitom az SMS-t. "Hol vagy? Húsz perce várunk rád! - Apa". Zaklatottan fújtatok egyet, és szépen lassan a kormányra helyezem a kezem. Fenének van kedve behajtani az erdő kellős közepére, várva valami "fontos megbeszélnivalót" a szüleivel. Nem igazán érdekel mondandójuk. De komolyan. Ha nem valami olyasmit jelentenek be, hogy "Elköltözünk!", vagy "Értelmet kap az életed!", hidegen hagy.
▽ nunu ▽ 14 ▽ senki ▽ két év ▽ |
|
Allison Argent
Take care, cuz' I'm a(n)... Hunter ▽ Hozzászólások száma : 162 ▽ Csatlakozott : 2013. Jan. 11. ▽ Kor : 28 ▽ Tartózkodási hely : Beacon Hills ▽ Foglalkozás : ▽ Student and hunter ▽ Humor : ▽ killer
It was nice to meet you!
| Tárgy: Re: Anastasia Faith Baker Hétf. Aug. 19, 2013 10:52 am | |
| Elfogadva!
Üdvözöllek az oldalon, Anastasia! Nos, először is had mondjam el, hogy örülök, hogy az oldal kanon karakterei közül választottál magadnak egyet (ráadásul az egyik kedvencemet). Másodszor pedig... hű. Igazán lenyűgözött a szerepjátékpéldád. Az egész helyzetet el tudtam képzelni, remekül fogalmazol, és jól írsz, szóval semmi nem tart vissza attól, hogy lefoglald a pofikád, és menj játszani a bacon városában. |
|